Blog - Divattervezők

Interjú Nagy Eszterrel az Afrikai Szabóság tulajdonosával a Budapest Fashion Week-en

Nagy Eszter 2011-ben alapította meg az Afrikai Szabóságot azzal a céllal, hogy minél több emberrel megismertesse az afrikai textileket és ékszereket. Munkáiban ötvözi a mai modern divatos stílusokat és szabásvonalakat, a vibráló afrikai színekkel és mintákkal. Az afrikai anyagokat gyakran európai textilekkel is ötvözi, melyek szerinte így könnyebben beilleszthetőek a magyar nők és gyerekek hétköznapi ruhatárába. Eszter egy nagyon kedves személyiség, hite és lelkesedése magávalragadó, ahogy megpróbálja egy egyedi stílus alapjait lerakni Magyarországon.
A Budapest Fashion Week-en beszélgettünk.


A weboldalad még készülőben, így a blogodat böngésztem és azon nézegettem a munkáidat, közben azon gondolkodtam, hogy jutott eszébe egy magyar lánynak, hogy afrikai ruhákat tervezzen? Honnan ez a szenvedély? (Az Afrikai Szabóság weboldala azóta elkészült!)

Egy ismerősöm férje afrikai, eleinte az ő ruháit javítottam, majd később anyagokat hozott és ruhákat varratott belőlük. Ezekbe az anyagokba pedig bele kell szeretni, legalábbis nekem sikerült. Szerelemes lettem az anyagokba és elkezdtem afrikai ruhákkal foglalkozni.

Afrikából szerzed be az anyagokat?

Igen, az afrikai anyagok, azok onnan jönnek, merthogy vannak ruhák, amelyekben az afrikai és az európai anyagokat keverem egymással. Nyugodtan nézd meg, fogd meg a ruhákat! Az ismerőseim tudják, hogy varrok és aki megy közülük Ghánába, Szenegálba vagy éppen Kongóba, az mindig szól és megkérdezi, hogy mit hozzon, mire van szükségem.

Mondod, hogy beleszerettél az anyagokba, de gondolom az afrikai kultúra is közel áll hozzád? Az anyagok után kezdted tanulmányozni a kultúrát vagy fordítva?

Először voltak az anyagok, aztán elkezdtem rengeteget olvasni a kultúrájukról, persze van még bőven mit tanulnom mindkettőről. Nagyon érdekel a bizonyos anyagokon szereplő szimbólumok jelentése is!

Mi jellemzi leginkább az afrikaiak öltözködéskultúráját és ezt Te, hogy tudod beilleszteni a magyar közegbe?

Bevallom nem is jutott eszembe, hogy beillesszem a magyar közegbe azokat a fazonokat. Egyből a saját ötletek jutottak eszembe.

Hazai viszonylatban ismersz még valakit, aki ilyen ruhákat tervez? Az európai országokban körülnéztél?

Itthon nem ismerek senkit, aki ilyen ruhákkal foglalkozna. Persze külföldön is körbenéztem, elsőszámú nagy kedvencem Stella Jean, ő Olaszországban dolgozik. Imádom amit csinál. Én még itthon nem mertem olyan bátran kombinálni az anyagokat, mit ő. De nagyon tetszenek más tervezők munkái is, őket folyamatosan figyelemmel követem. Sokat tudok tanulni a munkáikból és inspirációnak sem utolsók.

Ami rajtad van, az is saját készítés igaz?

Igen, igen, de ahogy itt is látod, ruhákon kívül még kiegészítőket is készítek, nyakláncokat, fülbevalókat például. Igazából minden ami Afrikával kapcsolatban megihlet, megpróbálom valamilyen formában elkészíteni.

 

Mesélj egy kicsit a kezdetekről, hogy kezdtél hozzá 2011-ben?

2011 óta működök Afrikai Szabóság név alatt, mivel azóta varrok afrikai anyagokból, amúgy már közel tizenhat éve varrással foglalkozom, mivel ez a szakmám, női szabó vagyok. Mióta az eszemet tudom, mindig is varrtam. A bemutatóra szánt kollekciót egy hét alatt készítettem el.

Ez igen! Gondolom éjjel – nappal dolgoztál rajta?

Igen, most minden más félre lett rakva, mivel a tervezéstől a szabásmintán keresztül a szabás-varrásig én csinálok mindent. Minden munkafolyamatot mind a ruháknál, mind a kiegészítők esetében.

Mennyire ismernek itthon, mert nem sokat lehet hallani rólad? Az egyik zakód pedig még az Európa Parlamentet is “megjárta”…

Igen, Szilas Ildikó viselte a zakómat az Európa Parlamentben és nemrég az Angolai Köztársaság Nagykövetségének egyik rendezvényén is. Ő általában mindig az én ruháimban szokott megjelenni. Úgy gondolom, hogy az afrikai dolgoktól itthon még nagyon tartanak vagy egyszerűen nem merik felvenni ezeket a ruhákat. Aztán amikor megfogják és megérzik az anyagot, látják a fazonokat, akkor sokan kedvet kapnak hozzá. Persze a nagyon afrikai fazonokat itthon nem fogják hodani, mint például a náluk nagyon kedvelt tulipánszoknyát, sellőfazont. Ezeket itthon maximum egy afrikai rendezvényre vennék fel.

Persze tagadhatatlan, hogy nagyon sok múlik a kapcsolatokon, az ismeretségeken. Igazság szerint, én meg nem vagyok az a furakodós típus, inkább a lassú víz partot mos, így bízom abban, hogy szépen, lassan megismernek. Persze mindezek mellett hátrány még az is, hogy az afrikai közösség az nem olyan nagy Magyarországon.

Mégis mekkora ez a nem nagy közösség? Milyen rendezvények és lehetőségek vannak, ha valaki kedvet érez csatlakozni?

Szám szerint nem tudom Neked pontosan megmondani, hogy mekkora az afrikai közösség.  Rendezvények szempontjából már bővebben tudok neked nyilatkozni. 2014-ben az első, amiről én tudok és ott is leszek, az a III. Afrika Expo és Vásár a Hungexpo területén február 27-től március 2-ig az “A” pavilonban, ahova mindenkit sok szeretettel várunk! A másik nagy rendezvény az pedig mindig szeptember első hétvégéjén van a Millenárison a Nyelvparádé keretein belül, ide is érdemes kilátogatni. Ami még érdekes szokott lenni, azt az Afrikáért Alapítvány szervezi. Afrikáért klubnak hívják, itt inkább előadásokat, beszélgetéseket, önkéntes beszámolókat lehet hallgatni. Persze ahogy időm engedi, akkor próbálok kijutni egy-egy design vásárra is.

Ezekből a programokból azért már lehet válogatni! A ruháidat hol lehet megvásárolni?

Saját műhelyem van, ahol én varrok, bejelentkezésre dolgozom. Időpontot egyeztetünk az érdeklődőkkel és ott a kis műhelyemben megbeszéljük a részleteket, méretet veszünk, kiválasztjuk az anyagot, meghatározzuk a fazont… Nincs üzletem és nem is igazán szeretnék, mivel nagyon fontos nekem a vásárlóimmal kialakított személyes kapcsolat, ilyenkor csak velük foglalkozom.

Teljesen személyre szabottan?

Pontosan. Van aki úgy jön, hogy látott az interneten egy fazont, de ha úgy látom, hogy az ő alkatához más fazonban jobban illene, akkor megpróbálom meggyőzni erről. Közben elindult a webshop-om, amin egyelőre sálakat, táskákat lehet vásárolni.

Ez nagyon jó! Megpróbálod megismerni az illetőt és a személyiségét beletenni a ruhába?

Igen. Megkérdezem, hogy milyen alkalomra lesz és ha úgy érzem, hogy oda a kívánt formában nem passzol,  akkor ajánlok neki másik fazont vagy éppen összerakjuk öt ruhából. Mert lehet, hogy az egyiken a nyakkivágás, a másikon az ujj tetszik neki, a harmadikon meg éppen a derékmegoldás.

Tervezel külföldre is?

Ó, hát persze .. jaj dehogyis! Ez az afrikai vonal lehet, hogy Londonban sikeres lehetne, persze vannak ilyen terveim, amiknek még egyelőre anyagi akadályai vannak, gyűjteni kell még ahhoz, hogy ki tudjak menni.

Remélem sikerül! Hogy látod ma Magyarországon a tervezők helyzetét? Egyre több hazai tervezőnek a márkájába befektetnek…

Igen, az ismertebb tervezők márkáiba valóban. Remélem, hogy egyszer nekem is bizalmat szavaz valaki. Bár én nagyon szeretem azt a fajta közvetlenséget, amit a műhelyemben meg tudok teremteni, amikor egy megrendelővel személyesen beszélgetünk. Volt már olyan, aki azt mondta, hogy nagyon szeret hozzám jönni, mert pozitív energia sugárzik, már attól jól érzi magát, ha meglátja a sok színes anyagot. Ez a hangulat nem biztos, hogy megmaradna, ha kiadnék egy sorozatot. Szeretek személyre szabottan varrni, mert akkor abban benne van az illető személyisége. Persze tudom, hogy konfekció is kell, meg abból lehet igazán megélni.

Ha már szóba hoztad, meg lehet élni ebből egyébként?

Csak afrikaiból nem. Vannak más munkáim mellette, javítás és minden egyéb. De azt gondolom, hogy sohasem lehet tudni! Lehet, hogy valaki csak egy nadrágot jön felhajtatni, és amikor meglátja az afrikai ruhákat, megrendelő lesz belőle. Az az elvem, hogy sok kicsi sokra megy. Ismeretségek alakulnak ki akár egy kisebb munka kapcsán is, meglátják az anyagokat, elbeszélgetünk, továbbadják az információt, ezt a személyes kontaktust szeretném megtartani. Úgyhogy lehet, hogy ez lesz a vesztem, amiért nem török olyan magasra.

Azt gondolom, hogy az éremnek mindig két oldala van. Lehet, hogy a te lelki békéd így teljes.

Igen, úgy gondolom, hogy így mindig szeretettel varrom a dolgokat és ez is nagyon sokat számít sokaknak. Mert utána ő azt a ruhát, amit én megtervezek és megvarrok, úgy veszi fel, hogy elsírja magát, mert annyira tetszett neki.

Rászabod nemcsak az alkatára, hanem a személyiségére is.. Ha inspiráció, akkor Afrikán kívül még mi az?

Ahogy látod a nőies formákat, fazonokat kedvelem, van hogy elkalandozom, de nálam ez az alap. Annak a híve vagyok, hogy egy nő járjon szoknyában, öltözködjön nőiesen.

Jó, hogy mindannyian nadrágban állunk itt!

Igen, ez vicces! De tényleg, aki vendég jön hozzám, neki szeretem azt ajánlani, hogy legyen Nő és öltözzön nőiesen, járjon szoknyában! Inspirálódok még az anyagokból is, de mindig visszatérek az alapokhoz! Például legyen egy kis fekete ruhád az afrikai anyagokból kombinálva.

Vagyis fontosnak tartod az alapdarabokat.

Igen, mert azokat fel lehet építeni. Mert egy kis fekete ruhát nagyon jól meg lehet bolondítani afrikai anyagokkal, hiszen ezek az anyagok alapból adják magukat, annyira csinosak. Itt van például egy peplum ruha, amit Afrikában is nagyon szeretnek. Szeretik általában azokat a fazonokat, amik kiemelik a csípőt, mellet, feneket, a nőiességet, a nemi jelleget hangsúlyozzák.

Mi a nagy álom?

Csak afrikaiból megélni. Amúgy nem akarok olyan nagyon nagy dolgokat, hogy hűha, de ezt igen! A szakmámat én teljesen az alapoktól tanultam, nem végeztem iparművészetit, ebből adódóan is nagyon örülnék, ha varratnának az emberek. Hiszen nem biztos, hogy az a jó, ha valaki a mostanában nagyon elterjedt kínai üzletekben megvesz valamit, aztán jön hozzám javíttatni.

Az itthon kapható kínai darabok mellett, sok konfekciótermék minősége sem a legjobb.

Igen, ezért is azt gondolom, hogy néha többet ér, ha valaki méretre megcsináltat egy ruhát, ami pont rá való és később azt tudja variálni, kombinálni más darabokkal.

Az áraid milyen kategóriában mozognak?

Nem a magas, hanem inkább a középkategóriában. A vendégkörömre is ez jellemző.

Mint a fast fashion üzletekben?

Igen, bár ha például nyolcezer forintba kerül egy Marks and Spencer szoknya, azt ha én kérem el, azt már sokallják. Pedig én méretre készítem, kiválasztott anyagból, lepróbáljuk, minden apró részletre figyelek, például, hogy addig érjen a szoknya, hogy a lehető legelőnyösebben mutassa a vendég lábát.. Ez az egyik oldal, aztán meg sokan azt mondják, hogy olcsón dolgozok, és bevallom van olyan is, amikor olyan kedves a vendég, hogy olcsóbban odaadom neki a ruhadarabot.  Egyik nagyon kedves emlékem, amikor egy menyasszonynak a menyecske ruháját készítettem el afrikai anyagokból, aki az afrikai vőlegényének szánta azt meglepetésül…

Ezek milyen anyagok egyébként, mert annyira kemény tapintásúak, a modelleken és a fotókon meg mégis annyira finom esésűnek tűnnek?

Tiszta pamut anyagok ezek, amit bevonnak egy viaszréteggel, ami mosás után szépen lejön és bepuhulnak az anyagok.

Ezek szerint teljesen természetes anyagok és túl kényesek sem lehetnek?

Igen, tiszta pamut anyagok, nem engedik a színüket, gépben moshatóak. Nem elhanyagolható, hogy nagyon tartósak, éppen mostanában mutatta az egyik megrendelőm, hogy az öt évvel ezelőtt varrt ruhája mennyire szép állapotban van, hosszú élettartamú darabok ezek…

Nagyon sok sikert kívánok a jövőben és remélem, hogy egyre többen megismernek és bekerülsz a köztudatba!

 

Az interjú első megjelenése: az első szövegváltozat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Stíluskommunikátor Szak hivatalos oldalán 2014. január 20-án jelent meg. Elérése:  http://stiluskommunikacio.eu/?p=2721

 

 


Vissza az előző oldalra

további írásaim