Blog - Interjúsorozat

A tökéletesség tökéletlensége című interjúsorozat célja, hogy tudatosítsa a nőkben, hogy a szépségipar és a tömegkommunikáció által közvetített tökéletesnek tűnő szépség valójában tökéletlen. A célom az volt, hogy a „kulisszák” mögé pillantva megmutassam ezt a tökéletlenséget.

A tökéletesség tökéletlensége

Sorozatindító írás

Az evolúciós nézőpont úgy tartja, hogy a szépség „belülről fakad”, olyan biológiai jellegzetességekből, melyek a fizikai megjelenésünkkel összefüggnek, jelzésként működnek, mint például az arc és a test egyetemesen szépnek tartott vonásai, melyek egészségünket, termékenységünket jelzik (Meskó, 2011). Ennek a nézőpontnak a képviselői úgy vélik, hogy az arcok észlelésére már egy újszülött csecsemő is képes, vagyis veleszületett adottságunk. Azok a fogalmak viszont, hogy szép vagy rút, mindenki számára mást jelenthetnek, mivel a fogalmat szociálisan sajátítjuk el, illetve ismerjük meg, ezért meghatározó jelentősége van annak, hogy a környezetünk miként vélekedik erről. Tulajdonképpen ezt a szépség iránti fogékonyságunkat használja fel többek között a szépségipar és a tömegkommunikáció is.


Az elmúlt néhány hónapban azt kutattam, miként befolyásolta a közfelfogás a női szépségideálok alakulását. Vizsgáltam továbbá azt, hogy miként képes felhasználni a szépségipar és a tömegkommunikáció az esztétika iránti veleszületett fogékonyságunkat, azzal, hogy igyekszik elhitetni velünk, hogy tökéletes szépségideálok léteznek.

Megoldást kerestem arra, hogyan lehetne stíluskommunikátorként tudatosítani a nőkben, hogy a szépségipar és a tömegkommunikáció által közvetített tökéletesnek tűnő szépség valójában tökéletlen. A célom az volt, hogy a „kulisszák” mögé pillantva megmutassam ezt a tökéletlenséget. Megoldási javaslatokat fogalmaztam meg arra vonatkozólag, hogyan lehetne a gyerekekből sokkal ellenállóbb, elégedettebb, testileg, lelkileg, szellemileg egészségesebb felnőtteket nevelni, illetve hogyan lehetne fejleszteni a többi női korosztályt. Meggyőződésem, hogy a szépségipar hívásai egyre agresszívebbek és manipulatívabbak, ellenállni pedig csak az önállóan gondolkodni tudó, egészséges önismerettel rendelkező, magukat és másokat elfogadó nőknek van és lesz esélyük.

A kutatásom során alapvetően a nőket vettem figyelembe, de a megoldási javaslatokban nem zártam ki a kisfiúkat, illetve a férfiakat sem. A megoldási javaslataimban a stíluskommunikáció lehetséges alkalmazási területeit külön kiemeltem – megerősítendő a szakma létjogosultságát.

Kutatásomhoz interjúkat készítettem a divatszakma képviselőivel, modellekkel és más szakemberekkel. Az interjúalanyok részére előzetes felkéréssel és egyeztetéssel kérdéssort küldtem ki e-mailben, amire ők szintén e-mailben válaszoltak. A kérdéssorok összeállításánál törekedtem arra, hogy a kérdések nagy részét a többségnek feltegyem, hogy ezek alapján kapjak egy összképet arról, miként vélekednek a különböző szakterületek képviselői ugyanazzal a témával kapcsolatban. Természetesen ezen kívül törekedtem arra is, hogy személyre szabott kérdéseket fogalmazzak meg, mindenkinek a saját szakterületére, illetve érintettségére vonatkozólag. Egy fővel telefoninterjút készítettem, melyről hangfelvétel készült, külön a kérdésekről és külön a válaszokról.

Az interjúalanyaim megtisztelően őszinte, közvetlen és gondolatébresztő válaszait olvasva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy az engedélyüket kérem ezeknek a virtuális beszélgetéseknek a publikálására, amit a többségük jóvá is hagyott.

Terveim szerint az elkövetkezendő időszakban minden héten olvasható lesz egy interjú, a válaszadók személye azonban egyelőre maradjon titok és hétről-hétre legyen Önöknek igazi meglepetés, egyfajta jóleső várakozás, értékes gondolatébresztő. Kérem, kísérjék figyelemmel induló sorozatunkat!

Fotó: Acsai Kinga

 

Felhasznált irodalom:            

Lasch, Christopher (1984): Az önimádat társadalma. Európa Könyvkiadó, Debrecen

Meskó Norbert (2011): A szépség eredete. Szexuális vonzerő és párválasztás. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs

 

Az interjú első megjelenése: az első szövegváltozat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Stíluskommunikátor Szak hivatalos oldalán 2013. július 22-én jelent meg. Elérése:  http://stiluskommunikacio.eu/?p=1935

 


Vissza az előző oldalra

további írásaim